Margitmama
Margitmama kedvesen
beszélget ő énvelem.
Gondolata erős, éles,
emlékezik, nem kétséges.
Szája széle mosolyra áll,
szeme zöldje meg is talál.
Kezeivel megsimogat,
lábaira mamuszt is rak.
Minden ránca táncra perdül,
ha ölébe unoka ül.
Kendőjét megigazítja,
köténykéjét kisimítja.
Mákos bejgli, hej, előkerül,
dédunokák öröme kiül
az arcukra,
a sok bejgli már a hasukba'.
Herencsénynek fehér háza
üres marad a világba'.
Minden szín és virágillat
levegőben emlék marad.
2014. május 9., Gergely nap - Isten veled, Margitmama!